5. fejezet

Sziasztok! Ez lenne az 5. rész. Nagyjából ilyen terjedelemre gondoltam, csak hát eddig nem túlzottan jött össze, mert mindig közbejött valami :D

Nem tudom pontosan mikor tudom hozni a következőt, de megpróbálom minél hamarabb!

Átfuttattam az agyamon, az összes lehetséges megoldást, hogy, hogyan bújtathatnám el Shawn-t, mert ha apámék meglátják, biztos vagyok benne, hogy kitekerik a nyakamat. Az első, ami eszembe jutott, de azonnal el is vetettem, hogy az erkélyemen valahogy kimászik, de mivel az ötödiken voltunk ez szóba se jöhetett. A második az ágyam volt, benéztem az ágyam alatti részre, viszont az túl szűk lenne. A hangok egyre közeledtek a szobám felé, így végső elkeseredettségemben a fürdőbe „zártam” be. Csak remélni mertem, hogy senki nem akar, majd oda bemenni.

- Szia kicsim! Hogy hogy feljöttél? – jött be Anya, majd adott egy puszit a fejemre.

- Rosszul éreztem magam, de, hogy tudtatok bejönni? – lepődtem meg, hiszen én elhoztam a kártyát.

- Már megcsinálták az összes kártyát, ez pedig itt a tied. – nyújtotta át – De el ne hagyd!

- Oké, köszi!

Már épp indult ki az ajtón, amikor az utolsó pillanatban visszafordult.

- Tényleg, nem nálad van az a kézkrém, amit mondtam? Tudod melyik?

- Őőő, nem tudom, lehet, hogy nálam van, majd odaadom, csak előtte megkeresem – próbáltam lerázni anyámat.

- Ó, gondolom, ha itt van, akkor már kipakoltad, megnézem a fürdőbe – indult meg a fürdőszoba felé, ahol Shawn is volt.

- Nem kell… vagyis ne fáradj, majd megnézem én! – jelentettem ki és azzal a mozdulattal már az ajtónál voltam. Óvatosan kinyitottam, hogy véletlenül se lásson be Anya. Felkaptam a krémet, vetettem egy „mindjárt elmegy, még maradj itt” pillantást Shawnra, majd kiléptem az ajtón.

- Megtaláltam! – nyújtottam volna át, de Anya már mással volt elfoglalva, pontosabban egy pulcsival, egy FIÚ pulcsival. Nyeltem egy nagyot és próbáltam kitalálni valami reális indokot.

- Lara, ez mi? – mutatta felém a ruhaneműt – Talán egy fiúé? Ezért jöttél fel?

- Nem Anya! Ugyan már, milyen fiúé lenne?! Az az enyém, tudom, hogy kicsit fiús, és, hogy nagy is rám, de ezt pont azért vettem! Tök kényelmes benne lenni!  - magyarázkodtam.

- Oké, hiszek neked! – nyújtotta át a pulóvert és kisétált a szobámból. Bezártam az ajtót, majd nekidőltem és kifújtam a levegőt. Már csak azt kell kitervelni, hogy hogyan fogom kijuttatni innen a fürdőmben kuksoló fiút.

***

1 óra múlva már mindenki a saját szobájában volt. Halkan kinyitottam az ajtóm, majd kinéztem rajta. Sötétség volt.

- Gyere! – szóltam Shawn-nak. A bejárati ajtóhoz mentünk, kinyitottam, ő pedig kiment rajta.

- Jó éjszakát! – suttogta.

- Neked is!

Halkan visszazártam az ajtót, visszamentem a szobába, felkaptam a pizsamám, majd a fürdőszobába menten.

***Reggel***

8:30

Az ébresztőm csörgésére keltem. Hogy nyáron miért állítottam be az ébresztőt? Nos, 10-ig van reggeli a szállodában, ezért nem aludhatok délig, ha nem akarok lekésni a svédasztalról.

Nagy nehezen kikászálódtam a meleg ágyamból, átsétáltam a fürdőbe, ahol megmostam az arcom, megfésülködtem és csináltam egy enyhe sminket. A szekrény elé álltam, és gondolkoztam, hogy mit kéne felvennem. Végül egy egyszerű, szürke pólót választottam, amit alul összekötöttem, hozzá egy farmer rövidnadrágot és egy szintén szürke tornacipőt vettem. Egy madártollas nyakláncot is a nyakamba kaptam, majd befújtam parfümmel is magam. Kimentem a nappaliba, ahol Jamie, játszott a kocsiival.

- Szia öcsi! Már is ébren vagy?

- Ühüm. – válaszolt egyszerűen, miközben tovább tologatta az autókat.

- És éhes vagy már?

- Igeeen! – erre a kérdésemre egyből belelkesült – akkor gyere, kérdezzük meg anyáékat.

Megfogtam aprócska kezeit, majd elindultunk Anyáék szobája felé.

- ANYA, ANYA! Mikor megyünk reggelizniii? – kérdezte az öcsém már-már nyűgösen, miközben Anya ölébe ült.

- Nemsokára, oké? Apa elkészül és utána mehetünk! – végszóra megérkezett az említett 

személy, így elindultunk az „ebédlő” felé.

Beléptünk az ajtón, odaadtuk a kajálós kártyákat – amiknek pontosan nem tudtam a nevét – az egyik pincérnek, majd az ételekhez mentünk. Fogtam egy tányért rápakoltam a rántottából, virsliből és egy zsemlét is raktam mellé. Tovább mentem az innivalókhoz, ahol teát készítettem. Miután mindent megtaláltam, amire szükségem volt, elindultam az asztalunkhoz. Leültem és elkezdtem enni…

Én 30 perc múlva befejeztem a reggelit, és megkértem a szüleim, hagy menjek fel a szobánkba. Már a liftben álltam, amikor elgondolkodtam, hogy mit kéne ma csinálni, mert semmi kedvem nem volt fürdeni.

A lift ajtaja kinyílt, kiléptem rajta, majd a szobánk felé indultam. A kártyaleolvasóhoz tartottam a kártyámat, a fény zöldre váltott és az ajtó kinyílt. Az ágyamon találtam egy cetlit, amire a hotelünk neve, egy emelet és egy szobaszám volt írva. Plusz egy üzenet is, hogy legyek ott 18:00-kor és persze egy S betű. Már nem volt kétség, hogy ki írta. Már csak azt nem tudtam, hogy Shawn, hogy jutott ide be.

***17:00***

Még volt egy bő órám, hogy elkészüljek, de már a szekrény előtt álltam. Nem tudtam mit tervez Shawn, így azt se tudtam mi a megfelelő ruha összeállítás. Próbáltam olyat választani, ami kényelmesnek is megfelel, de ha esetleg valami elegánsabb kéne, akkor ez is tökéletes. A végeredmény talán túlságosan elegáns lett, és ezek szerintem a kiegészítők miatt lett ilyen, ezért "lecsippentettem" belőle pár apróságot. Felvettem egy virágos, hasközépig érő felsőt, hozzá egy fekete szoknyát, ami hátul hosszú, elől rövidebb. Még felkaptam egy nyakláncot és egy karkötőt, befújtam magam parfümmel és felvettem egy kisebb méretű táskát.

Szóltam Anyának, hogy elmegyek körülnézni a hotelben, amibe elsőre beleegyeztek – furcsa módon -. Beszálltam a liftbe és elindultam a nyolcadikra. Itt megkerestem a 656-ik szobát.

Épp kopogni akartam, amikor valaki kirontott az ajtón – és mivel én pont ott álltam – nekem jött, de már nem tudott megállni, fellökött, így a földre kerültem.

4. fejezet

Bementünk a nappaliba, ahol leültettem Shawn-t, míg én elmentem a fürdőbe bevizezni egy törölközőt, majd néhány papírtörlőt is magamhoz vettem. Lemostam a vért, majd a vizes törülközőt ráraktam az orrára, hogy kicsit lehűtsem.  Átsétáltam a bárpulthoz, mert szomjas lettem.

- Te kérsz valamit inni? –kérdeztem.

- Igen, az jól esne.

- Háát, sok minden van itt-nyitottam ki a hűtőt- szóval van narancslé, baracklé, jeges tea, limonádé, sok furcsa lötty és persze víz is.

- A narancslé jó lesz.

Elővettem két poharat, majd töltöttem bele narancslevet. Visszamentem a kanapéhoz és átnyújtottam Shawn-nak. Kicsit feljebb ült –mert megkértem, hogy feküdjön le- és elvette az egyik poharat.

- Köszönöm!

- Ugyan nincs mit!

- Mesélsz magadról? –kérdezte hirtelen.

- Oh, hát persze. Mit szeretnél tudni?

- Nem is tudom, amit el szeretnél mondani magadról. Nem szeretnék tolakodó lenni! –mondta mosolyogva.

- Oké. Hát, van két testvérem, egy bátyám, Ben, és egy öcsém, Jamie. 16 éves leszek novemberben. Kanadában lakunk, és oda is járok suliba. Mint mondtam nemrég a családommal jöttem ide a nyárra. 2 hónapot leszünk itt. - kezdtem el neki mesélni, ő csak feküdt ott és hallgatta- Azt hiszem, túlságosan sokat beszélek, úgyhogy átadom a szót neked, persze, csak, ha szeretnél mesélni magadról.

- Én is Kanadában lakok –kezdte el mondani. Nem gondoltam volna, hogy ennyi közös van bennünk… ő is Kanadában él, imád gitározni és énekelni, ahogy én is.

Mivel elmeséltük szinte az egész életünket egymásnak, úgy döntöttünk, hogy megnézünk egy filmet. Átmentünk a szobámba, Shawn keresett valami filmet, míg én vittem nasikat. Beraktam a filmet, majd elhelyezkedtünk az ágyon. Fejemet Shawn mellkasára döntöttem, ő pedig kezét körém kulcsolta. Még csak pár órája ismertük egymást, mégis megbíztam benne.

A film még csak a felénél járhatott, amikor éreztem a szememre nehezedő súlyt, már félálomban voltam, mikor hangokat hallottam kintről. Szemeim azonnal kipattantak. A francba! Hazajöttek apáék!

  

3/II. fejezet

Egy teljesen idegen fiú állt előttem, a másik sráccal szemben.

- Nem veszed észre, hogy nem akarja, hogy itt legyél?!- mondta a segítségemre siető srác a másiknak –takarodjatok innen!

- Miért, mi lesz, ha nem? –erre a kijelentésre az előttem háttal álló srác behúzott a másiknak, aki kicsit hátrahőkölt, de azonnal visszaütött. Próbáltam, valahogy megállítani a verekedést, de ez lehetetlennek bizonyult. Végül mind a két srácot visszafogták valakik, a rám támadót a másik két srác, az engem megvédőt pedig szintén egy –valószínűleg a haverja lehetett, mert egyből elkezdett neki papolni valamit (azt pontosan nem értettem)-. Végül a vérző orrú leintette és mondott neki valamit, mire csak rám nézett és távozott.

- Köszönöm, hogy segítettél! –mondtam neki hálásan –De vérzik az orrod!

- Ugyan, nincs mit. És ez –mutatott az orrára- ez semmiség..

- Semmiség? El is törhetett az orrod! Várj, adok egy zsepit! –kezdtem el a táskámban kutakodni, majd amikor megtaláltam a kis csomagot kihúztam belőle egy zsebkendőt. – Tessék!

- Köszönöm!

- Tudod, itt lakunk ebben a hotelben és segíthetnék rendbe tenni a sebeid, meg minden…végülis tartozok neked eggyel!

- Hát azt megköszönném, de ne mondd azt, hogy tartozol! Szívesen segítettem!

- Akkor mindjárt mehetünk, csak összeszedem a cuccaim! – gyorsan bedobáltam a táskámba a dolgaimat és elindultunk. Anyáéknak hagytam egy cetlit, hogy felmentem a szobába, ne keressenek, se a kártyát, mert elvittem magammal.

A recepción kissé furcsán néztek ránk, hiszen egy vérző orrú emberrel sétáltam.

- Tényleg, még be sem mutatkoztam! Shawn Mendes. –nyújtotta a kezét.

- Lara, Lara Evans. –csúsztattam aprócska kezeimet övéi közé. – Nos, örülök, hogy találkoztunk, bár jobb körülmények között is lehetett volna! –nevettem kissé el a mondat végét, amin ő is elmosolyodott.

Beszálltunk a liftbe, benyomtam az ötös gombot és elindultunk felfelé.

- Gondolom nyaralni jöttél ide, egyedül vagy valakivel? –törte meg a csendet Shawn.

- A családommal jöttem. –válaszoltam – És te?

- A barátaimmal, úgy volt, hogy a családom is jön, de ők végül nem tudtak eljönni.

Közben felértünk az ötödikre, kiszálltam, majd az ajtónk felé vettem az irányt. Odatartottam a kártyát a leolvasóhoz, ami zöld fénnyel jelezte, hogy nyitva van az ajtó.

Nos, ez lett volna a harmadik fejezet második része. Szívesen fogadom a kommenteket is! :D

Csók, Emy

3/I. fejezet

A szállodának volt saját tengerpartja, és ehhez minden vendégnek járt napozóágy, és mivel elég fehér voltam, úgy döntöttem, hogy először napozok, majd utána mártózok meg. Persze az öcsém a tenger látványától egyből bezsongott, és alig bírta kivárni, hogy anyám bekenje naptejjel. Miután kész volt egyből belevetette magát a habok közé. Apám és a bátyám is követték a példáját, egyedül Anya maradt velem napozni. De ő hamar megunta, így hát egyedül maradtam. Mosolyogva néztem Jamie-t, ahogy fröcsköli vízzel Apát, de közben csukva van a szeme, hogy megvédje a sós cseppektől.

Bekentem magam napolajjal, hogy ne égjek meg, majd becsuktam a szemem és hagytam, hagy barnítsa testem a nap, ám ezt nem élvezhettem sokáig. Valaki vagy valakik elállták a napfény útját, ezért kinyitottam a szemem.

- Ne haragudj! –szólítottam meg az egyik srácot – Elállod a napot! –mondtam egyszerűen, de magabiztosan.

- Tudom cicám! –szólt vissza a barna hajú fiú.

- Akkor arrébb mennél?!

- Miért, tálán zavarok? –kérdezte.

- Áá, dehogy! Tudod, maradj csak ott, végülis átsüt rajtad a nap és kicsit se zavarsz! –mondtam szarkasztikusan.

- Tudod cica nem illő, így beszélni egy olyan személlyel, aki nem ártott neked semmit! – mondta, majd vészesen közeledni kezdett felém. Kissé megrémültem, hiszen egyedül voltam és ezek a fiúk egyedül is árthattak volna nekem, pláne, így, hogy háromszor többen voltak.

Ám valaki a segítségemre sietett, először azt hittem a bátyám, de tévednem kellett. Valaki teljesen más volt az.

Sziasztok! Nos, mint azt láthattátok a cím alapján is, hogy két részre osztottam a fejezetet, ugyanis nem volt időm többet írni! Remélem, minél hamarabb tudok új részt hozni!

U. i.: Ne féljetek kommentelni, nem harapok (még :D)!!!

Xoxo Emy

2. fejezet

„Kérjük utasainkat kapcsolják be öveiket és rögzítsék az üléseiket! A leszállást hamarosan megkezdjük!”- hallatszott a hangosbemondóban egy női hang.

Hamarosan már a szállásunk felé tartottunk, ami a reptértől fél órára volt. Kíváncsi voltam rá, mert Anya nem árulta el konkrétan, csak annyit mondott, hogy biztosan tetszeni fog, és persze, hogy a tengerpart közelében van.

A kocsi lassított, ami csak annyit jelentett, hogy megérkeztünk az úti célunkhoz. Kiszálltam az autóból és elindultam a hotelbe. A bejárat felett óriási betűkkel volt felírva a szálloda neve, és persze az öt csillag – nem gondoltam volna, hogy luxusszállodában fogunk megszállni-. Anyám nem túlzott, amikor azt mondta, biztosan fog tetszeni. A recepció egy hatalmas „előcsarnokban” volt, ami teljes mértékben Hawaii stílusú volt. A legtöbb dolog valamilyen fából vagy bambuszból készült. Apám elmondta a neveket, amin a szobák voltak foglalva, majd mindenkinek a kezébe nyomott egy lapot és egy tollat. Elolvastam a papíron álló szöveget, majd tudatosult bennem, hogy ez egy bejelentkezési lap. Beirkáltam az adataimat, majd a pultra helyeztem azt. Megvártam, míg mindenki kitölti, és együtt indultunk meg a szobáink felé. Beszálltunk a liftbe, amiben kellemes zene ment. Felérve az ötödik emeletre megkerestük a megfelelő számokat; mi egy „lakosztályban” voltunk, ahol volt mindenkinek külön szobája és hozzá tartozó fürdő. A bejárati ajtó kártyával működött, ezért mindannyiunknak kiállítottak egyet-egyet –erre még várni kellett, de addig berendezkedtünk-. Ahogy beléptünk az ajtón egy óriási nappali tárult elénk, aminek volt saját bárpultja, amit egy kisebb konyhának is lehetett használni. A nappaliból nyíltak a szobák és egy hatalmas terasz is –ez a tengerre nézett-.

Bementem a saját hálómba és elkezdtem kipakolni a ruháimat. Majd amikor végeztem átmentem a fürdőmbe és oda is kiraktam a fürdőszobai kellékeimet. Még csak most tudtam igazán szétnézni itt: volt egy hatalmas kád, mellette egy zuhanykabin is és egy mosdókagyló –természetesen polcok, kisebb szekrények, wc, és a legszükségesebb: tükör is volt-. A polcokra és a szekrényekbe bepakoltam a sminktermékeimet, fésűt, testápolókat, naptejeket, hajvasalót, hajszárítót és az egyéb cuccokat. A zuhanyzó polcára raktam a tusfürdőket, samponokat és még 2 törölközőt is kiraktam (bár volt szállodai is, de én jobban szeretem használni a sajátomat).

Miután végeztem megnéztem a TV csatornáit, de mivel nem találtam semmi érdekeset a bárpulthoz mentem, valami édesség után kutatva.

- Kicsim megyünk le a strandra, te jössz? –hallottam meg anyám hangját.

- Persze, hogy megyek!

- Oké, akkor készülj el, tíz perc múlva indulunk!

Gyorsan a szobámba rohantam, felkaptam egy strandtáskát beledobtam egy törcsit, naptejet és egy összehajtható strand plédet, amire majd le tudom pakolni a cuccomat, ha kell. Felvettem egy virágos bikinit, erre egy lenge nyári ruhát és a hajamat lófarokba kötöttem. Az éjjeli szekrényről a kezembe kaptam a napszemüvegemet, amit később a fejemre csúsztattam.

Már mindenki rám várt a nappaliban, majd egy, amolyan végre, hogy kész vagy sóhajt követően elindultunk a partra.

- Mr Evans! A kártyákra még várni kellene pár órát, ha nem okozna nagy problémát!- szólt a recepciós hölgy utánunk, erős akcentussal.

- Nem, dehogy! Úgyis a strandra tartunk, biztos ott leszünk egy jó ideig. – mondta Apa.

- Rendben, akkor, majd értesítjük önöket, ha elkészült! Jó strandolást!

- Köszönjük!

Sziasztok! Ez a rész elég tartalmas lett és többnyire leírást tartalmaz, amik gondolom nem annyira a kedvencetek :D  De azért remélem tetszett, és továbbra is kedvetek van a folytatáshoz.

~Emy

Prológus/1. fejezet

- Tényleg? Ez most komoly? Az egész nyarat Hawaii-on töltjük?! Ti vagytok a legjobb szülők! -ujjongtam, és örömömben anyáék nyakába ugrottam- És mikor indulunk?

- Holnap után indul a gépünk Chicago-ból, viszont oda fél nap az út és a nagynénédék is jönnek, náluk fogunk megszállni – mondta anya, majd a végén mosolyogva hozzá tette - úgyhogy menj és pakolj össze!

Ujjongva szaladtam fel a szobámba, miközben folyamatos kántáltam, hogy Megyünk Hawaii-ra! Nem elég, hogy elutazunk egy egzotikus szigetre, de az egész nyarat ott töltjük.

Elővettem az egyik bőröndöm, majd a szekrényből elkezdtem kipakolni a fontosabb dolgokat. Azt hiszem kevesebb dolgot is rakhattam volna be, mert a végére két nagy bőrönd –ami színültig meg volt pakolva fontosabbnál fontosabb dolgokkal- hevert a szobám közepén. Bár 2 hónapra megyünk, így senki nem köthet bele a ruhamennyiségembe.

Miután végeztem a bepakolással felhívtam Hailee-t, hogy elújságoljam neki a ,,nagy” hírt.

***

A tükör előtt álltam és magamat néztem, miközben fogat mostam és készülődtem lefeküdni. Már valamennyire sikerült lenyugodnom, így meglehetősen békés voltam. Bár amikor már az ágyban feküdtem nem tudtam másra gondolni, hogy hamarosan egy repülőn fogok ülni, álmaim szigete felé tartva. Na jó az talán kicsit túlzás, hogy hamarosan hisz’ még az két nap, de akkor is olyan közelinek tűnt. Végül sikerült áttérnem az álmok világába.

***

Reggel magamra kaptam egy dinnyés felsőt  hozzá egy koptatott, magasabb derekú rövid nadrágot és a kedvenc nyakláncom. A fürdőmben megcsináltam a hajam és egy egyszerű sminket raktam fel.

A konyhából isteni illatok áradtak fel, ami hatására a gyomrom egy hatalmasat kordult. Mikor leértem anyát láttam ide oda szaladgálni a hatalmas konyhában. Az asztalra már ki volt rakva a gofri, és a hozzá való feltétek.

Hamarosan megérkeztek a többiek is (a bátyám, az öcsém és apa). Mind leültünk reggelizni, közben anyám ismertette a menetrendet. Én már a harmadik gofrit vettem el, amire raktam nutellát, eperszeleteket és jó sok tejszínhabot.

Miután mindenki jól lakott elmentünk készülődni, mert fél óra múlva indulnunk kellene, hogy időben Chicago-ba érjünk –legalábbis anyám tervje szerint-. Én még felkaptam egy kisebb táskát, amibe belepakoltam a legszükségesebb dolgokat, majd vártam, hogy a bátyámék is jöjjenek. Addig elővettem a telefonomat és azon játszottam időtöltésként. Hamarosan hangokat hallottam az emeletről és hangos trappolással érkezett meg Ben és az öcsém is. Eközben apám bepakolta a cuccokat a kocsiba és „indulásra készen” nyilvánította magát.

Az autóban ültünk és vártuk, hogy anya is jöjjön, majd amikor ez hosszas idő után bekövetkezett indulhattunk a nagynénémékhez.

- Tehát, Chicago-ba majdnem fél nap az út, ezért, majd tartani fogunk kisebb-nagyobb megállókat, ahol kicsit ki tudjátok nyújtóztatni magatokat. Remélem ez így megfelel!- mondta Anya.

*** Másnap***

Már vagy 2 órája ültünk a repülőtéri várakozóban, amikor végre megszólalt a bemondóban egy női hang: A Hawaii szigetekre tartó repülőgép utasait kérjük fáradjanak a 7-es szektorba és kezdjék meg a beszállást!

Mindannyian összeszedtük a táskáinkat és a kijelzők segítségével eljutottunk a gépünkhöz. Megmutattuk a beszállókártyákat, majd elfoglaltuk a helyünket. Én kikönyörögtem, hogy hagy üljek az ablak mellé, mert még sosem utaztam repülővel és kíváncsi voltam a városra felülről –és persze a felhőkre is, meg minden-. A felszállásnál kicsit rázkódott a gép, de ezután minden simán ment. Előkaptam a táskámból a fülesemet és elindítottam random egy számot, majd csak bámultam ki az ablakon.

Persze ekkor még nem gondoltam volna, hogy mik fognak velem történni az elkövetkezendő pár hónapokban.

Sziasztok! Ez lett volna az 1. rész és egyben a prológus. Ez kicsit rövidre sikeredett, de a többi részt megpróbálom hosszabbra írni! Remélem eddig tetszett, ne felejts kommentálni se! :D A kövi részt próbálom minél hamarabb hozni!

Xoxo, Emy

Szereplők

Szereplők

Lara Evans

Kor: 15
Születési idő: 2000. november 16.
Szemszín: zöld
Hajszín: barna

Shawn Mendes

Kor: 16
Születési idő: 1999. augusztus 8.
Szemszín: barna
Hajszín: barna

Nash Grier

Kor: 16
Születési idő: 1999. december 28.
Szemszín: kék
Hajszín: sötétbarna 

Matthew (Matt) Espinosa
Kor: 17
Születési idő: 1998. július 7.
Szemszín: barna
Hajszín: barna

Cameron Dallas

Kor: 20

Születési idő: 1995. szeptember 8.
Szemszín: barna
Hajszín: barna

Ben Evans (Lara bátyja)

Kor: 20
Szemszín: barna
Hajszín: barna

Jamie Evans (Lara öccse)

Kor: 6
Szemszín: mogyoróbarna
Hajszín: barna

Skylynn Grier

Kor: 6
Szemszín: barna
Hajszín: szőke

Hailey Peterson (Lara legjobb barátnője)

Kor: 15

Szemszín: fekete
Hajszín: barna

A lista folyamatosan bővülhet! (A szereplők tulajdonságai, születési idejük eltérhet a valóságtól!)